Összefogtak a lengyelek és a magyarok: komoly javaslatcsomag került az EU asztalára!

Nagyot álmodott a magyar Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a lengyel Ordo Iuris kutatóintézet: Great Reset néven az EU átfogó reformjára irányuló javaslatcsomagot tett le az asztalra, amelyet március elején az amerikai republikánusok legfontosabb agytrösztjével, a Heritage Foundationnel közösen mutatott be. A dokumentum szerzői fekete öves européerek – Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője tizenhat évet dolgozott uniós tisztviselőként, Jerzy Kwaśniewski Ordo Iuris-elnök négy lengyel igazságügyi miniszternek volt a tanácsadója, Jarosław Lindenberg pedig harminchárom évet töltött a lengyel külügyminisztériumban, négyszeres nagykövet és külügyminiszter-helyettes volt.

A Great Reset szerzői megállapítják, hogy az Európai Unió ma természetét tekintve valahol egy nemzetközi szervezet és egy állam között van: bár a tagállami kormányok meghatározók az Európai Tanácsban, az közvetlenül alkalmazandó jogszabályokkal bír; közös valutája van; az uniós tagállamok állampolgárai a nem uniós állampolgárokhoz képest többletjogokat élveznek a többi tagállamban; és nemzetek feletti a közigazgatása. Az EU jelenlegi fejlődési iránya azonban „aggodalomra ad okot”, mivel „aláássa azokat az alapvető értékeket, amelyeket fontosnak tartunk: a képviseleti demokráciát, a nemzeti szuverenitást, a kulturális identitás tiszteletben tartását, a vélemények sokszínűségét, a gazdasági szabadságot és fejlődést, a családot mint a társadalom természetes és alapvető egységét (férj, feleség és gyermekek), valamint a belső biztonságot”.

A képviseleti demokrácia értékét az sérti, hogy a fontos EU-s intézményeket, köztük az Európai Bizottságot és az Európai Unió Bíróságát sem a nép választja. A nemzeti szuverenitást az ássa alá, hogy az unió intézményei „saját szerepüket messze túlterjesztik a szerződések által megszabott határokon”, miután az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot is az egyre szorosabb integráció hívei, a centralisták nagykoalíciója uralja. Az EU vagy figyelmen kívül hagy, vagy kifejezetten támogat a polgári szabadság­jogokra leselkedő számos fenyegetést, akadályozza a meg nem született gyermekek abortálásának vagy a fogyatékkal élők eutanizálásának tilalmát. A tagállami kulturális identitások leépítéséhez járul hozzá a mesterséges „európai identitás” és „kulturális európaiság” erőltetése, az eltávolodás Európa gazdag kulturális örökségétől. A javaslatcsomag szerzői szerint emellett az unió „nem volt képes megfelelően kezelni a belső biztonságot fenyegető modern kihívásokat”, elsősorban az illegális migrációt. Az EU, amely „egykor a gazdasági növekedés motorja volt, lassan annak akadályává válik”, hiszen míg korábban a deregulációt, az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlását segítette elő, mára évente több száz szabályozást vezet be. 2017 és 2024 között például 562 oldalnyi új adatvédelmi változtatást hoztak, valamint 271 oldalnyi e-kereskedelmi és fogyasztóvédelmi rendelkezést terheltek az EU-ban működő cégekre.

E lesújtó diagnózis alapján kínál a Great Reset átfogó reformjavaslatot, azt is két változatban: huszonhárom pontban foglalja össze az EU-s intézményrendszeren belül a gyökerekhez való visszatéréshez megvalósítandó reformokat, és alapelveket vázol fel arra az esetre is, ha a tagállamok inkább egy új kezdet mellett döntenének.

A gyökerekhez való visszatéréshez az MCC és az Ordo Iuris azt javasolja, hogy 

hatásköreit gondolják újra, az egyhangúság legyen érvényes minél több politikaterületen, újra a nemzeti alkotmány álljon az európai jog felett, az Európai Bizottságot rendeljék ismét a tagállami kormányok alá, erősítsék meg az Európai Tanács és a miniszteri tanácsok szerepét, vessenek véget az Európai Unió Bírósága hegemóniájának, az Európai Parlament játsszon másodlagos szerepet az Európai Tanáccsal szemben a törvényhozási folyamatban, és vizsgálják felül az Európai Unió által közpénzből finanszírozott projekteket.

E kilenc átfogó cél strukturálja a huszonhárom konkrét javaslatot, amelyek között szerepel az Európai Unió átnevezése „nemzetek európai közösségére”; a szerződések módosítása annak érdekében, hogy a tagállamok nemzeti érdekeik alapján igazíthassák integrációjuk szintjét az Euró­pai Unióhoz; az egyoldalú kilépés megengedése minden meglévő vagy újonnan elfogadott jogszabály alól. Javasolják azt is, a szerződések tartalmazzák világosan, hogy „az unióra átruházott hatáskörök kivételével a hatáskörök a tagállamoknál maradnak”. Indítványozzák, hogy az Európai Bizottság alakuljon át a tagállamok szolgálatában működő „általános titkársággá”, és a továbbiakban ne legyen kizárólagos joga a jogalkotási folyamat kezdeményezése, valamint ne képviselhesse az Európai Uniót külső viszonylatban, csak a miniszterek tanácsának engedélyével, és akkor is maximum miniszteri, nem állam- és kormányfői szinten. Csökkentenék és havi nettó tízezer euróban maximálnák az EU-s köztisztviselők bérét is, továbbá számtalan, az EU szerződéseinek jogi, ám politikailag rendkívül jelentős részletszabályaira vonatkozó módosítási javaslatot tettek.

Arra az esetre azonban, ha a reformfolyamat túl nehezen volna megvalósítható, a Great Reset szerzői azt javasolják: épüljön újra az európai szervezet a nulláról, új szerződés és közös jogrend alapján. Ehhez öt alapelvet kínálnak. Elsőként azt, hogy az új együttműködés alapja a nemzeti szuverenitás legyen. Második felvetésük, hogy a bürokratikus – azaz közvetlen demokratikus legitimációval nem rendelkező – szervekkel szemben élvezzenek határozott elsőbbséget a demokratikusan megválasztott tagállami kormányok kormányközi szervei. Harmadikként szorgalmazzák, hogy az európai integráció 
à la carte folyjon, a tagállamok választhassanak a többszintű integrációs projektek közül – ha tetszik, maguk dönthessék el, hogy a többsebességes Európa melyik szintjéig integrálódnak. Negyedik alapelvül javasolják, hogy legyenek erős formai garanciák a hatáskör-átruházás és a szubszidiaritás elvének érvényesítésére, egyértelműen meghatározva a tagállami és az intézményi hatásköröket; ötödikként pedig a nemzeti alkotmányok elsőbbségét.

Nyitókép: AFP/Romeo Boetzle